Mitől talpra a magyar?

A magyar kultúra jellegzetességei

A magyar kevert, és állandóan keveredő nép. Szent István óta, s egész bizonyosan már azelőtt is. Vajon mit nevezhetnénk itt jogosan alapszínnek, legrégibb rétegnek, ősmagyarnak? S azonos-e ez még
azzal, amit ma magyarnak ismerünk? Legalábbis nem árnyalódott és gazdagodott-e azóta a felismerhetetlenségig?
- Babits Mihály

“A magyarok okosak, műveltek, nagyon európaiak, és nem szeretik, ha lekezelően bánnak velük.”
“…a magyarok mindent eltúloznak.”
“…önpusztítóan maximalisták, le kell győzniük minden akadályt, még ha tönkre is mennek bele.”
- Yale Richmond

A magyarok olyan kemények, mint az amerikaiak, olyan romantikusak, mint a szlávok, olyan kíváncsiak, mint a japánok, és olyan ravaszak, mint az arabok.
- Georg Kőváry (Hill, 1997)

A magyarok elragadó emberek: ugyanolyan szorgalmasak, intelligensek, ügyesek, mint más népek tagjai. Különösen érzékenyek, szubjektívek, empatikusak, büszkék (túl büszkék ahhoz, hogy másokat meghallgassanak, mondja egy skót üzletember), végtelenül emocionálisak és esetenként hisztérikusak. Kimondottan individualisták, kultúrájuk erősen kapcsolatorientált és magas kontextusú. A mediterránokkal versenyre kelhetnek az érintés finomságában, bensőségességében, és becéző szavakban…
Richard Hill (Hill, 1999)

…mi magyarok általában emocionálisak, barátságosak, és mindenben kissé túlzóak vagyunk.
Kultúránk erős bizonytalanságkerülő, teljesítmény-orientált, maszkulin értékeket valló.
Falkné dr. Bánó Klára (Falk-Bánó, 2001)

A Szovjetunió vezetője kommunista csúcstalálkozót hív össze, és minden küldött székére egy rajzszöget tesz, hogy klássa, ki hogy reagál. A cseh leül, elhúzza a száját, de hallgat. A lengyel leül, majd üvöltve felordít. A magyar, aki alapvetően bizalmatlan, először megnézi a széket, titokban lesöpri a rajzszöget, leül, majd felordít.
- Flora Lewis

“Itt minden más. Itt az érzelmek és a személyes kapcsolatok nagyon fontosak.” - számos Magyarországon élő brit és amerikai menedzser véleménye
Falkné dr. Bánó Klára (Falk-Bánó, 1997b.)

“Nézz a szemembe, ha hozzád beszélek!” magyar szülők szokásos figyelmeztetése

A magyarok vendégszerető, barátságos emberek, sok gyakorlatiassággal, olykor türelmetlenséggel.
Érzelmeiket többnyire kimutatják, vagy rosszul palástolják. Nagy jelentőséget tulajdonítanak a rangoknak és a címeknek, kivagyiságuk miatt nemritkán jóval erejükön felül is igyekszenek bizonyítani.
Többségük a hiuságán keresztül meglágyítható.
A magyar fél általában puha partner. Nem tud, nem akar nemet mondani, amiben szerepet játszhat sokuknak a nyugati szervezettség, technika, a nyugati emberrel szemben megmutatkozó kisebbrendűségi érzése és a keleties alkudozásban való járatlansága.
A külföldieket többre tartja saját honfitársainál.
Többet beszél a hibákról, mint az erényekről.
A jóakarat és az előrelátás jegyében nem az elérhető hasznot, hanem az esetleges veszteséget tartja szem előtt.
Attól is fél, hogy bírálhatják, kinevetik.
Kevéssé gyakorlott a konfliktusok kezelésében, némi gúny és lekezelés könnyen indulatossá teszi.
Máté János (Máté, 1995)

Kutatási eredményeim alapján én is azt találtam, hogy a magyar üzleti kultúra több szempontból hasonlít a franciára, pl. hierarchikus gondolkodásmód, erős bizonytalanságkerülés, és kapcsolat-orientáltság tekintetében.
Falkné dr. Bánó Klára (Falk-Bánó, 2001)

A magyaroknak fontos a kiterjedt család: mindenütt összetartó, kis magyar közösségeket találni:
“London óriási angol város és kis magyar falu.” – írta ezzel kapcsolatban …George Mikes.
Richard Hill (Hill, 1997)

_______________________________________
Források:

Babits Mihály, 1939. Mi a magyar? (Esszékötet)

Falk-Bánó, K., 1997b. Cultures and Languages in Contact: Intercultural Conflicts in British-Hungarian and American-Hungarian International Organizations. In: Plurilingua XVIII Recent Studies in Contact Linguistics, Wölck, De Houwer, A., eds., Bonn: Dümmler

Falkné dr. Bánó Klára, 2001. Kultúraközi kommunikáció. Püsky Könyvesház

Hill, R., 1997. We, Europeans. Brussels: Europublication. Mi, európaiak, 1999. Geomédia

Máté, J., 1995. Így tárgyalok üzletről. Budapest: Gondverő Kiadó

Richmond, Y., 1995. From Da to Yes: Understanding the East Europeans. Intercultural Press

magyarok, magyarság, magyar lélek, kulturális kommunikáció, nemzeti karakter