Mit gondolnak rólunk a multik?

Külföldi menedzserek válaszoltak kutatók kérdéseire:
Mit gondolnak a magyar munkaerőről a multicégek amerikai, német, angol és francia vezetői?

ELMARASZTALÓ VÉLEMÉNYEK

A problémamegoldás kultúrája

• Nem szeretik az egyenes beszédet, nincs vitakultúrájuk.
• Minden kritikát azonnal személyes sértésnek vesznek.
• Konfliktuskerülők, ami hosszú távon az ellentétek elmérgesedéséhez vezet.
• A problémák közös megbeszélése mellett fontos a folyosói, négyszemközti egyeztetés is.
• Nem választják szét szigorúan a magánéletüket és a munkájukat; összemosódnak a szakmai és személyes konfliktusok.

Önállóság

• Nem értékelik a döntés szabadságát, inkább utasításra vagy szabályozásra várnak.
• Hiányzik a magyarokból az egész munkafolyamatot átlátó, komplex szemlélet.

Alkalmazkodóképesség, rugalmasság

• Sok gondot okoz a mobilitás hiánya.
• Túl hamar feladják
• A magyarok hajlamosak az állandó panaszkodásra, és rugalmatlanok.

Érdekérvényesítés

• Nem tanulták meg kézbe venni a saját sorsukat.
• Passzívak: még akkor sem lépnek, ha saját érdekeik kerülnek veszélybe.

Értékrend, Munkamorál

• A magyar dolgozó a könnyebbik utat választja, ügyeskedik, kiskapukat keres.
• Saját munkájára szükséges rosszként tekint, aminél jobbat érdemelne.
• Az egyetlen motiváló erő számára a pénz.
• Lojalitása a céghez jövedelemfüggő: hiába tartja fontosnak a cég jó hírét, a munkahelyi és a magánérdeket erősen szétválasztja.
• Nehezen vagy sehogy sem vállal felelősséget munkájáért, a hibákért másokat okol.
• Nem jellemző rá a hosszú távú gondolkodás, nem tervezi meg az életútját.
• Szembeötlő a stabil értékrend hiánya: legkirívóbb példája a termelési mutatók kozmetikázása.
• A munkához való viszony megrekedt a feudalizmusnak azon a szintjén, ahol a jobbágyok röghöz kötöttek voltak, és úgy voltak vele, hogy minek többet termelni, ha úgyis elviszi a földesúr.
• Időfelfogás: ha kapnak egy határidőt, nem egyenletesen, hanem exponenciálisan dolgoznak, a határidő végéhez közeledve húznak bele.

Együttműködő képesség

• Nem jó csapatjátékosok: a vezetőket inkább elszigetelik, mintsem együttműködnének velük a közös célok érdekében.
• Eltúlozzák saját teljesítményüket, ami mögött valójában kisebbrendűségi érzés húzódik meg, és mindez egyfajta sajátosan magyar befelé forduláshoz, a külvilág figyelmen kívül hagyásához vezet.
• Jellemző a tagadás kultúrája, az elszigeteltség, a kölcsönös függések figyelmen kívül hagyása.
• Nem is törekednek megérteni a munkakultúrát, amelyben dolgoznak.

Felkészültség

• Óriási probléma a dolgozók nyelvi hiányosságai: még azok sem szívesen szólalnak meg idegen nyelven, akiknek van nyelvvizsgájuk.
• Elégtelen szakmai gyakorlattal kerülnek a munkaerőpiacra.

ELISMERŐ VÉLEMÉNYEK A MAGYAROKRÓL

• Ha szűk a határidő, akkor csodákra képesek.
• Leleményesek, kreativak, kiemelkedő innovatív képességekkel rendelkeznek.
• Egyszerre több problémával is tudnak foglalkozni.

Mit mondanak a magyar munkavállalók a multikról?
Sok magyar még mindig betolakodónak, kizsákmányolónak tekinti a külföldi cégek vezetőit:

• A multik azért jöttek, mert itt olcsó a munkaerő
• Azt gondolják, hogy itt mindent meg lehet csinálni
• A magyarok nagy része nem érti meg, hogy a munka nem feltétlenül kizsákmányolás, partnerség is lehet.
• A magyarok úgy érzik, hogy a külföldi vezetők lenézik őket, rájuk erőltetik a saját sémáikat.
• A külföldi vezetők nem veszik figyelembe a nemzeti sajátosságokat, keveset tudnak a magyarokról.
• Nem használják ki a magyarok találékonyságát és kreativitását, azt sokszor okoskodásnak, vagy okvetetlenkedésnek veszik.

Mit mondanak a magyar munkavállalók önmagukról?
Saját magukat a magyarok - mind a vezetők, mind az alkalmazottak - sokkal pozitívabban ítélik meg, mint a külföldi főnökök.

• Szívesen dolgoznak csoportban, szeretnek és jól tudnak egymással együttműködni; aktívabbaknak, rugalmasabbnak és nyíltabbnak vallják magukat, mint amilyennek főnökeik látják őket.
• Nem kapnak elég megbecsülést: csak néha kapnak elismerő szót a munkahelyen.
• A megbecsülés (szerintük) fontosabb motiváló erő a számukra, mint a bér és a juttatások.
• Ugyanakkor nem tartják méltányosnak azt a bért, amit kapnak.
• Változtatnának munkahelyet magasabb fizetésért.

A kutatásról
A kutatást az IBM megbízásából 2008-ban végezte az ISES alapítvány a szombathelyi Társadalomtudományok és Európa-tanulmányok Intézete és az MTA Politikai Tudományok Intézete Értékműhelyének közreműködésével. A kutatók 19 nemzetközi nagyvállalatnál és a Magyar Postánál összesen 900 munkavállalóval töltettek ki kérdőívet, és 100 magyar és külföldi felsővezetővel készítettek interjút.

A kutatás vezetője, Miszlivetz Ferenc szerint a felmérésből kiderült: a magyar dolgozók tisztában vannak a problémák létével, és hajlandóak lennének változtatni. Sőt, a magyar munkavállalók értékrendje és beállítottsága pozitív irányban változik; szívesen vennének részt továbbképzésen. A legnagyobb igény a nyelvtanulásra van.

Az ISES a kutatási eredmények összegzése után kidolgozott egy javaslatcsomagot a magyar munkakultúra állapotának javítására. A javaslatok - melyeket a tanulmány részletesen ismertet - az oktatási rendszer átalakítására vonatkoznak. A kutatók szerint újszerű együttműködésre volna szükség a társadalom, az oktatás és a vállalatok között, a cégeknek pedig intenzíven be kellene kapcsolódniuk az oktatásba, már az általános iskolától kezdve.

Forrás: ises.hu