Baloldali, vagy jobboldali? Konzervatív, vagy liberális?

Magyarország társadalmi és gazdasági értékrendje

Magyarországon, úgy tűnik, a kevésbé iskolázott és szegényebb, de jóval magasabb létszámú réteg (régi címkével a “nép”) többsége a baloldali gazdaságpolitika és a konzervatív értékek híve: 20 év elteltével is ragaszkodna a Kádár-rendszerben megszokott állami gondoskodáshoz, és a hagyományos értékek hangoztatásával lehet a szívéhez szólni; míg a szűkebb, műveltebb, és a szociológiai-politikai kérdések iránt érdeklődőbb rétegek többsége a jobboldali piacgazdaság, és az egyén felelősségét, az egyenlő emberi jogokat valló liberális értékrend híve. Hogy is van ez?

A politikaiterkep.hu látógatói most megtudhatják, szélsőségesen liberálisnak, avagy mérsékelten konzervatívnak számít-e értékrendjük. Sőt azt is kiderítheti magáról a kérdőívet kitöltő, hogy az állami gondoskodás melegét, vagy inkább a verseny adta körülményeket tartaná kívánatosnak.

Az eredmény képet ad arról, hogy a politikai térkép mely ideológiai mezejében helyezkedünk el. Arra is lehetőség van, hogy megtekintsük, mennyire vagyunk távol saját korcsoportunk, az azonos lakóhellyel vagy iskolai végzettséggel rendelkezők, az azonos szavazótáborba tartozók koordinátáitól, valamint kideríthetjük, értékrendünk alapján vajon tényleg az általunk választott párt írott programja áll-e hozzánk a legközelebb.

Az eredményeket elemző cikk alapján néhány, a jelen magyar viszonyokhoz igazított meghatározás (csak hogy egy-egy fogalom alatt mindenki ugyanazt értse, amikor a politikaiterkep.hu eredményeket elemzi):

1. Nemzetgazdasági érdek szempontjából

a) gazdaságpolitikailag baloldali: igényt tart az állam minél nagyobb segítségére, ragaszkodik a Kádár-rendszerben megszokott állami gondoskodáshoz, a közösséget teszi felelőssé boldogulásáért, és elutasítja az öngondoskodást

b) gazdaságpolitikailag jobboldali: piacpárti, a verseny pártján áll az állam túlterjeszkedésével szemben; az egykulcsos adót támogatja (azaz nem ért egyet azzal, hogy azok, akiknek több van, arányaiban többet is adózzanak, mivelhogy azonos adókulccsal a magasabb jövedelem egyébként is többet adózik), nem az állami segítségre akar támaszkodni, a magántulajdon elsőbbségét és az egyén felelősségét vallja

2. Kulturális értékválasztás szempontjából

a) konzervatív: tekintélyelvű, ragaszkodik a nők hagymányos (háztartást vezető) szerepéhez a családban, elutasító a társadalmi különbözőségekkel szemben, nem tiszteli különsebben a kisebbségek jogait (pl. inkább cigány- és homoszexuális-ellenes, mint toleráns), a kemény büntetés híve, globalizációellenes, hisz a magyarság különlegességében

b) liberális: kevésbé ragaszkodik a családban betöltött hagyományos szerepekhez, mérsékeltebben tekintélyelvű, elfogadóbb a cigánysággal és egyéb kisebbségekkel szemben, azt vallja, hogy mindenkit egyenlő emberi jogok illetnek meg, az egyház állami szerepvállalását (valamint az állam részéről az egyházak kontrollását) inkább elutasítja (ld. még: Mi a liberalizmus?)

Kitöltöttem a kérdőívet (kb. 10 percet vesz igénybe), megkaptam az eredményt, majd megnéztem, hogy milyen jellemző eredményekre jutott a többi (eddig 22000) online teszkitöltő, valamint az az ország lakosságát reprezentálni hívatott 1196 ember, akiket még 2008 októberében kérdeztek ki a Progresszív Intézet megbízásából.

Megnéztem a pártok értékrendbeli hovatartozását (tanulságos), elolvastam a kutatási eredmények összegző cikket, majd billentyűzetet ragadtam:

Tisztelt Progresszív Intézet!

Nagy érdeklődéssel olvastam a politikaiterkep.hu-n a magyar lakosság ideológiai beállítottságára vonatkozó vizsgálat eredményeit, majd természetesen én is kitöltöttem a tesztet.

Az eredmények összehasonlításába belemerülve azonban markáns különbséget látok a kikérdezéses kutatási eredmények, és az online tesztkitöltők eredményei között.

A teljes felnőtt népességet reprezentálni hívatott 1196 kikérdezett fő válaszai alapján az a következtetés vonható le, hogy az ország népessége túlnyomó részt gazdaságilag a bal oldalra sorolható, azaz nagyobb állami gondoskodásra tartana igényt, és többségük értékrendje konzervatív.

A tesztet online kitöltő eddig 22000 internet-felhasználó azonban épp ellenkező eredményt mutat, eredményük az átlag népességre a felmérés szerint jellemző baloldali-konzervatív mezővel ellentétes jobboldali-liberális mezőben található!

Laikusként gondolhatom például, hogy nem “Magyarország polgárai”, hanem a kevésbé iskolázott és szegényebb, de jóval magasabb létszámú réteg (régi címkével a “nép”) többsége a bal-konzervatív (még mindig szocialista elvárásai vannak pl. az ország vezetésével szemben, és a hagyományos értékek hangoztatásával lehet a szívéhez szólni); míg a szűkebb, műveltebb, és a szociológiai-politikai kérdések iránt érdeklődőbb (tehát a teszt kitöltésére önként vállalkozó) rétegek többsége jobb-liberális?

Kicsit továbbgondolkodva: az online kitöltők eredményeit is számításba véve nemcsak kevésbé döbbenetes az eredmény, hanem az is érthetőbb, hogy a 4 nem szélsőséges nézeteket valló, meghatározó párt közül 3 (MSZP, SZDSZ, MDF) miért esik a széles rétegekkel ellentétes, ugyanakkor az online kitöltőkkel megegyező jobb-liberális mezőbe (ld. Pártok választási programjainak értékrendszere). Mondhatnám, hogy azért, mert ők a gazdaságról és az állam szerepéről nyugati módon gondolkodnak, értékeik között pedig fontos szerep jut az emberi jogok és a magántulajdon tiszteletben tartásának. Ugyanakkor ezek a pártok választási célból kevésbé voltak hajlandóak meglévő értékrendjüket az “emberek” jelen gondolkodásmódjához és elvárásaihoz igazítani (van, aki ezért gerincesebbnek tekinti őket, mások szerint nem tudnak az emberek nyelvén kommunikálni).

A negyedik nem szélsőséges párt, a FIDESZ is a jobb-liberális mezőből indult, ráadásul az SZDSZ-hez hasonlóan magas liberális mutatókkal. Elgondolkodtató, hogy a pártok között egyedülálló módon a FIDESZ milyen hosszú utat járt be az értékrend – térképen . Ők azok, akik kommunikált értékrendjüket nemcsak finoman módosították (ahogy idővel egy-egy ember nézetei is átmennek bizonyos változásokon az ismeretek és tapasztalatok hatására), hanem korábban képviselt értékrendjük teljes ellentétéig jutottak el. Ez az egy párt tehát politikáját nem a választók értékprferenciáitól függetlenül alakítja, hanem éppenséggel meghatározónak tűnik számukra, hogy a választók mit hallanak szívesen. A FIDESZ népszerűsége, választási esélyei szempontjából a saját korábbi meghatározó értékrendjükkel ellentétes álláspont “felvétele” és közérthető kommunikációja gyümölcsözőnek bizonyul (a cél szentesíti?).

Billentyűzetet végül is azért ragadtam, mert az eredményt értékelő összefoglaló cikk a számos online kitöltő adatait nem veszi figyelembe, csak a kikérdezéses kutatás eredményét értékeli, abból viszont határozott következtetéseket látszik levonni: “Magyarország polgárai túlnyomó részt baloldali gazdaságpolitikára fogékonyak, azaz igénylik az állam mind nagyobb támogatását, kulturális szempontból azonban inkább konzervatív nemzet a magyar…”. A cikkből pedig számos más, Magyarországot értékelő írás merít. A kétféle, egymással ellentétes eredményt látva azonban e megfogalmazás helytállóságában kételkedem. Pedig nem mindegy, milyennek látjuk a mai magyar helyzetet – ezért is tartom nagyszerű ötletnek, hogy a kérdőív és az eredmények hozzáférhetők a politikaiterkep.hu-n.

Nem érzem magam kompetensnek helytálló következtetések levonására, de az Eredmények oldalon található összefoglaló cikkben szerintem érdemes lenne az online kitöltők eredményeire, valamint ezen eredmény szakszerű értelmezésére is kitérni, mert a cikkből nem derül ki, hogy az átlagosan rendezettebb anyagi körülmények között élő, iskolázottabb, internetező, és a téma iránt érdeklődést mutató online kitöltők jellemzően jobb-liberális eredménye is jellemző az országra. Pedig – szerintem – ez is sokat elárul. A szakemberekre bíznám, hogy megfogalmazzák, pontosan mit is.

Üdvözlettel,

Pálhegyi Krisztina

Néhány óra múlva meg is kaptam a kedves hangú választ:

Kedves Krisztina!

Nagyon örültem levelének, mindig öröm, ha valaki ilyen részletesen elmerül kutatásunkban. És fontos dologra világított rá, nevezetesen, hogy a nethasználók és az országos átlag eltér egymástól, ami egyezik a mi hipotézisünkkel is. Azonban jeleznem kell, hogy ez egyelőre csak hipotézis, azon túl, hogy a pöttyökből “látszik”, ennél egzaktabb eredményt kívánunk majd a nagyközönség elé tárni. Ehhez az online kitöltőkre reprezentatív mintát kellett gyártanunk, és az ő kitöltéseiket kell kiértékelnünk; jelenleg is folyik az adatok feldolgozása. Pár héten belül ezzel megleszünk, utána bizonyosan fog értesülni a kutatás eredményéről és ezt a politikaiterkep.hu-n is be fogjuk mutatni.

További szép napot!
Magyar Kornélia

Egyébként pedig szinte mindegy, mit tűz zászlajára egy párt, mert a kormányzása során hozott döntések nyomán előbb utóbb a megfelelő dobozba kerül. Mire bevonulnak a “történelembe”, már nem a cimkék fogják meghatározni őket, amiket akár saját maguk ragasztanak önmagukra. De mivel mi magunk is alakítjuk a történelmet, a szavazatainkkal például, mégse mindegy, hogy értjük-e, a választásunkkal milyen irányzatokat támogatunk, illetve melyik párt az, amelyik “egyetért velünk”.

_______________________________________________
A baloldal és jobboldal meghatározása történelmileg és országonként is változó. A kellő öszezavarodás érdekében íme a baloldaliság és jobboldaliság fogalma a Wikipédia átfogóbb, nem a magyar viszonyokra alkalmazott értelmezése szerint:

“A baloldal a politikai eszmék, ideológiák azon csoportja, mely nagy hangsúlyt fektet a társadalmi egyenlőség érvényre juttatására és az általános (szociális) jogokra, a pusztán személyes (magán) érdekek ellenében, elutasítva a hagyományos jobboldali társadalomszemléletet. A baloldali irányzatok általában támogatják a nagyobb állami szerepvállalást, a egyenlőségre törekvést és a multikulturálisságot.”

“Az elnevezés a nagy francia forradalomra vezethető vissza, ugyanis a liberálisok a Nemzeti Konventben az elnöktől balra foglaltak helyet.”

Továbbá: “A politikában a baloldal a reformok, a gyors társadalmi változás híve. A mérsékelt baloldal uralkodó irányzata Nyugat-Európában 1918 után a szociáldemokrácia, amely a parlamentáris demokrácia alkotmányos keretei között működik.”

“A jobboldal politikai eszmék, ideológiák egy csoportja, melyet a baloldal-jobboldal összehasonlításban használnak, leginkább a baloldal ellentéteként megnevezve, a meghatározása történelmileg és országonként is változó.”

“A legelterjedtebb fölfogás szerint a jobboldal-baloldal fogalmi ellentétpár a XVIII. századi francia parlamenti ülésrendből ered: jobboldalon foglaltak helyet a hagyományos rend, a királyság képviselői, vagyis az első és a második rend, baloldalon a forradalom hívei, a polgárság, vagyis a harmadik rend.”

_______________________________________________
A következő linken található angol nyelvű teszt segítségével mindenki felmérheti, hogy picit magyarhelyzet-függetlenebb bal-jobb viszonylatban hol helyezkedik el. Sőt, összehasonlíthatjuk nézeteinket európai és amerikai politikai vezetők, valamint híres történelmi személyek politikai habitusával is: politicalcompass.org

_______________________________________________
Olvasnivaló (angolul):  Political Compass™ Reading List

magyar politikai térkép, értékrend, társadalmi, kulturális, gazdasági, gazdaságpolitikai, baloldali, jobboldali, konzervatív, liberális, értékrendszer, pártpreferencia, politikai meggyőződés, kollektivista, individualista