Kérdések magadhoz: 3. Párkapcsolatodról, felnőtt családodról

Önismeret, életrendezés - 3. kérdéssor: PÁRKAPCSOLATOD, FELNŐTT CSALÁDOD

A válaszadást lehetőleg kezdd az első kérdéssorral (a számozás az előző kérdéssor folytatása)

66. A felnőttkorod kezdetén milyen párkapcsolatra, családra vágytál?

67. Ehhez képest most milyennek látod a párkapcsolatodat (házasságodat), és a saját “felnőtt” családodat (ha már van)?

68. Ha nem megy jól valami a kapcsolatodban, vagy felnőtt családodban, a lelked mélyén inkább magadat hibáztatod (pl. “Nem igyekeztem eléggé…”), vagy inkább valaki mást? Tovább is van

Miért fullad kudarcba a beszélgetés, ha szeretjük egymást?

A tökéletesre hangolt beszélgetés azzal a boldog érzéssel tölt el bennünket, hogy van helyünk a világban. A újra és újra kudarcba fulladó beszélgetés frusztráló élménye pedig éppen ezt a tudatunkat ássa alá. Az alapjainkat zúzza össze a kudarc és a csalódás, amikor megosztjuk magunkat valakivel, aki kivívta a bizalmunkat, és érezzük, hogy félreért.

Hogy működik a beszélgetés? Miért megy néha jól, máskor meg rosszul? Miért megy pont azzal rosszul, akivel a legjobban szeretnénk jól megérteni egymást? Mi okozza a félreértéseket? Tovább is van

Hogyan veszekedjünk?

Elalvás előtt, egy “őszinte” pillanatban valamelyikőnk ajka panaszra nyílik… és máris kezdődik a csata.

Forgolódunk, nyögünk, morgunk, félálomban marjuk egymást, az érzelmek hatalmas lánggal lobognak, elaludni már nem tudunk, de ahhoz fáradtak vagyunk, hogy olyasmit mondjunk, ami megoldást is hozna…

Kell, hogy legyen jobb stratégia! Tovább is van

Tönkreteheti az életedet?

Olyan ember van melletted, aki - ha javító szándékkal is - pusztít a kritikáival? Ha még igaza is van néhány dologban, annál rosszabb. Tönkreteszi az életedet az, akivel meg akartad osztani? Tőled függ, hogy a mélybe tud-e rántani, vagy sem. Attól függ, hogy vele vagy-e körülzárva, hogy az ő pici edényében úszkálsz-e, hogy ő-e számodra az egész világ, vagy sem. Tovább is van

Hibáztál? Nagyszerű alkalom!

Hibáztál? “Hasra estél” a gyermeked előtt? Szégyenletesen viselkedtél? Igazságtalanul bántál vele? Nagyszerű alkalom! Megtaníthatod neki, hogy az emberi kapcsolatokban hogy működik a hétköznapi szeretet.

Az élet része, hogy azok sem makulátlanok, akiket szeretünk. Azért, mert anya, vagy apa vagy, nem kell tökéletesnek látszanod. Sokat veszítesz azzal, ha e látszat fenntartására törekszel. Serdülő korában emiatt a gyermeked tiszteletét és bizalmát is elveszítheted. Tovább is van

Önbecsülésünk pillérei

Egyedülálló szülőként sok valódi, jogos, alapvető emberi szükséglet nincs betöltve az életünkben. Ilyen pl. a biztonságot adó tudat, hogy van, akihez tartozom; társam, aki olyannak ismer, szeret és fogad el, amilyen vagyok. Óriási űrt, bizonytalanságot jelent, (gyerekkel különösen), hogy már nem tartozom úgy valakihez, ahogy valaha igen. Ilyen annak a tudata is, hogy rendben vagyok (elég jó vagyok, méltó vagyok mások megbecsülésére). Ha az, akivel összekötöttük az életünket, aki a legjobban ismert, nem akar velünk élni, súlyos sérülést szenved az önértékelésünk. Hatalmas a kudarcélmény. Szükségünk van az önbizalomnak arra az érzésére is, hogy meg tudom csinálni azt, amibe belevágtam. Ez a reménységgel és bátorsággal eltöltő bizakodó hozzáállás szükséges ahhoz, hogy sikeresen oldjuk meg a feladatainkat, előre örüljünk a ránk váró lehetőségeknek. E lelkierő viszont a problémák megoldásában eddig tapasztalt sikerekből táplálkozik. Súlyos érvágás a bukás egy olyan fontos téren, mint pl. a párkapcsolat. Tovább is van

Nem jó az embernek egyedül

Egy érző szívű és szükségben szenvedő ember élete annyira le tud szűkülni, hogy néha már csak egy-egy másik emberből áll. Különösen mi, nők vagyunk erre hajlamosak, ha nem vigyázunk. Nagyon kicsi lesz a világunk. Legalább nézzünk körül a zsákutcában, és állapítsuk meg, mibe vagyunk bezárva.

Mi szorít korlátok közé? Lehet, hogy az a homályos érzés, az a tévhit, hogy egy “tökéletes másik ember” esetleg még kielégíthetné az éhségemet, a szomjúságomat. Benne megtalálhatnám azt, amire szükségem van. Mert hiszem, tudni vélem, hogy benne megvan mindaz, ami kell nekem. De ez nem igaz. Talán mindaz, amiről álmodom, de nem mindaz, amire szükségem van. Tovább is van

Újra lehet kezdeni

Életünk természetes velejárója, hogy nem mindig viselkedünk és cselekszünk elveinknek megfelelően. Elfáradunk, kimerülünk, rossz napunk van, valaki igazságtalanul bánik velünk… és kiábrándító dolgokat vagyunk képesek művelni.

Csúfosan elbuktál? Kudarcot vallottál? A gyerekeid szeme láttára, füle hallatára sárba tiportad legfőbb elveidet?

A legtöbb rosszban van valami jó. Ha már bekövetkezett, használd ki, fordítsd a javatokra. Ha a gyereked előtt estél hasra, gondoskodj róla, hogy előtte is kelj föl. Tovább is van

Szeretlek, de most hagyj békén!

Beszélgetésünk (a szexhez hasonlóan) a kapcsolatunkról mond valamit, mert érzelmileg kötődünk egymáshoz, és nagyrészt beszélgetés útján kezdeményezzük és tartjuk fenn kapcsolatainkat.
Mondanivalónk csak töredékét teszi ki a szavainkkal kifejezett információnak. A beszélgetés akkor is fontos, ha maga a téma nem is az. Jelzi, hogy egymás életének részei vagyunk, és hogy hogyan viszonyulunk ehhez az összetartozáshoz.

A szavak jelentése által hordozott információ, tehát az, amit mondunk, az üzenet. Amit beszélgetés közben a viszonyulásainkról (egymáshoz, az alkalomhoz, a mondanivalónkhoz) közlünk azzal, ahogy (hangerő, tempó, hanglejtés) beszélünk, az a mögöttes üzenet. Ez utóbbira reagálunk erősebben. Tovább is van

Kommunikációs patthelyzet a párkapcsolatban

“Minden megértés szükségszerűen félreértés. Úgy aktualizáljuk a szöveget, hogy félreértjük, kissé torzítjuk, magunkhoz alakítjuk.”
- Simon Balázs idézi Popper Leót Halálnaplójában; Mancs, 2002. nov. 14.

Hogy alakul ki kommunikációs patthelyzet a párkapcsolatban? Hogyan vezethet megszokott nyelvhasználatunk totális félreértésekhez?

Gyakran nem tudjuk, vagy nem is akarjuk pontosan megmondani, mire gondolunk, vagy mit is akarunk valójában. Tovább is van

Mit jelent, hogy “megbocsátok”?

Megbocsátani annyit jelent, hogy függetlenül attól, ő mit tett, mit mondott, vagy mit hanyagolt el; nem akarom vele megszakítani a kapcsolatot, ezért megbocsátok neki. Szabad elhatározással őt továbbra is ingyenesen szeretem.

A megbocsátás akarati elhatározás a szeretetkapcsolat folytatása érdekében. Ha megvan bennem ez a szabad elhatározás, tudok érte imádkozni, nem akarok neki semmi rosszat, beszélni is tudok vele továbbra is, még akkor is, ha ő haragot mutat. Bocsánatot tudok kérni, még akkor is, ha azt érzem, hogy nekem volt igazam. Meg tudom mondani, hogy sajnálom az összeütközést, a részemről is elhangzott szeretetlen kifejezéseket. Tovább is van

“Kergettem, megmaradt; cirógattam, elszaladt”

Akit kergetsz, az elszalad.

Azok a nők, akikért a férfiak hegyeket mozgatnak meg, nem mindig különlegesek. De nem látszik rajtuk, hogy különösebben törnék magukat.

A nő szellemi kihívást kell, hogy jelentsen a férfi számára; legalább annyira, hogy a férfi soha ne érezze úgy, hogy a nő már teljesen az övé.

Ha függeni kezdesz tőle, érdektelenné válsz a számára. Lelohad. Úgy fog rád tekinteni, mint a ragadozó arra a zsákmányra, amely mozdulatlanságával sikeresen döglöttnek tetteti magát. Nem kívánatos zsákmány a számára.

Ha úgy érzi, nem kaphat meg, mindent el fog követni azért, hogy megszerezzen.

Hogy lehetsz a szemében főnyeremény? Egyszerű. Olyannak fog látni, amilyennek magadat látod.