Testi fenyítés: mikor nevelőeszköz, és mikor bántalmazás?

“A gyermek várja az irányítást, ugyanakkor ragaszkodik hozzá, hogy szülei kiérdemeljék rá a jogot.”
- Dr. James Dobson

Családi jeleneteket látva, nevelésről beszélgetve lépten-nyomon tapasztalom azt a jóindulatoktól vezérelt, de bénító káoszt, amely jelenleg szülői fejekben a fegyelmezéssel, testi fenyítéssel, szülői erőszakkal, bántalmazással kapcsolatban fellelhető. Tovább is van

Fegyelmezés: okos szeretet

Minden gyermeket nevelnek szüleinek reagálásai és cselekedetei, vagy azok hiánya.

“A legtöbb szülő „nevelése” eléggé kiszámítható. Túljutnak a bemelegítő fenyegetési gyakorlaton – amelynek során ingerültségük fokozódik –, majd haragjuk szándékot szül, hogy az őket ért sérelmet megtorolják a gyermeken. Ami ezután következik, az erőszakoskodás…” Michael Pearl

Ha nem nevelsz tudatosan, hanem azt várod, hogy gyermeked “kinője” a kezdeti önzést, és csak arra törekszel, hogy közben ne rontsd el, ne okozz neki lelki sérülést… akkor is nevelsz. Azok az spontán szülők is nevelnek, akik gyermeküket csak alkalmanként igyekeznek kordában tartani, amikor már nagyon betelik a pohár, és teszik ezt vérmérsékletüknek megfelelően morgolódó megjegyzésekkel, fenyegetéssel, megfélemlítéssel, veszekedéssel, dühkitöréssel, esetleg alkalmankénti pofonokkal.

A nyafogásra például egyetlen gyereket sem kell rászoktatni. Magától és törvényszerűen megjelenik, ha a gyerek rájön, hogy ez a viselkedés alkalmas arra, hogy a szülő figyelmét felhívja, és időnként még arra is, hogy megszerezze a szülőtől vágya édes tárgyát. Tovább is van

Szeretettel, következetesen

A továbbiakban abban szeretnék segíteni, hogy szeretetteljes és következetes apa, vagy anya lehess.

Ehhez szert kell tenned némi meggyőződésre, elszántságra és leleményességre a határozott, következetes fegyelmezés területén; ugyanakkor a lehető legsokoldalúbb módon meg kellene tanulnod kimutatni a szeretetedet – hogy azt ne csak te érezd, hanem el is jusson gyermekeid szívéhez, és így táplálni tudja a lelküket. Remélem, hogy az itt olvasottak hozzájárulnak majd ahhoz, hogy olyan szülő legyél, aki többet örül a gyerekeinek, mint amennyit bosszankodik miattuk, és aki napról napra, apró lépésenként, boldogságra képes gyerekeket nevel. Tovább is van