Jó-e, ha nyelvet tanul a kisgyermek?

Szellemi és kulturális értékeink közvetítése múlhat azon, hogy jól beszélünk-, írunk-, olvasunk-e nyelveket. Országunk versenyképessége is.

Egyes szülők attól tartanak, hogy a korai nyelvtanulás megárthat a beszédfejlődésnek.

Az idegen nyelvek tanulása a kisgyermek gondolkodásának kiépülésében nem jelent akadályt, nem rontja el az anyanyelvet, sőt! Polgár László, a nagy magyar pedagógus nevelési elve szerint minél fiatalabb korbn kell “kézbe venni” a gyermeket; 4-5 éves kortól el kell kezdeni a tanítást, ami nézete szerint nem más, mint komoly játszás. Az amerikai G. Doman szerint az agy az első és a hatodik életév között fejlődik a legjobban, és szinte fáradtság nélkül tanulja mg az ismereteket. A játszva tanulás képessége a 6. életév után csökken; ekkor az információfelvétel szellemi munkává, “biflázássá” válik.

Az idegennyelv tanulás, illetve a kétnyelvű (vagy többnyelvű) nevelés, ha pici kortól, természetes módon és következetesen történik, nem bonyolult feladat, de van néhány szabály, amit be kell tartani.

Azzal szolgáljuk a kisgyermekek kétnyelvű nevelését a legmegfelelőbben, ha lehetőséget teremtünk arra, hogy a második nyelv elsajátítása is minél intenzívebben, „szelídebben” és természetesebben - az anyanyelv elsajátításához hasonlóan történhessen.