Hogy húzhatod ki a talajt a gyereked lába alól?

Mit kell tenned, hogy gyermeked ne boldoguljon az életben, és lehetőleg bűnözővé váljon?

Könnyű! Néhány egyszerű lépés, és az eredmény garantált:

• Adj meg neki mindent, amit akar! Ne kelljen folyton nyaggatnia. Így azt fogja hinni, hogy a világ adósa neki az élettel.
• Lehetőleg kerüld a “nem” szót, mert ez bűnkomplexushoz vezethet benne.
• Ha nem teszi meg, amit kérsz tőle, kérleld, nógasd, magyarázkodj! Végső esetben ordítozz vele, vagy fakadj sírva!
• Igyekezz elérni, hogy mindenben függjön tőled! Ne tanítsd önálló felelősségvállalásra! Tartsd függőségben, hogy idősebb korában a drogokra, vagy az alkoholra támaszkodhasson helyetted.
• Védd meg azoktól a túl szigorú tanároktól, akik időnként megkísérlik fegyelmezni a gyerekedet! Ha nem hajlandók békén hagyni, helyezz kilátásba egy jó kis pert! Ha teheted, vidd át egy olyan iskolába, ahol azt csinálhat, amit akar.
• Dönts helyette, hiszen te vagy a tapasztaltabb! Nehogy hibát kövessen el, és a saját hibáiból kelljen tanulnia!
• Kritizáld előtte az apját, vagy az anyját! Így elérheted, hogy a gyermeked úgy érezze, nincs miért felnéznie a szüleire.
• Ha bajba kerül, húzd ki belőle! Rád is rossz fényt vetne, ha kiderülne, mit csinált a gyereked! Ne hagyd, hogy szembesülni kényszerüljön tettei (vagy mulasztásai) következményeivel.
• Soha ne engedd, hogy gyermekednek el kelljen szenvednie a következményeket! Lépj közbe még időben, és oldd meg a problémáit! Érezheted majd, milyen nagy szüksége van rád, ha hozzád szaladhat, amikor nehéz helyzetbe kerül. Nem kell megtanulnia, hogy kerülheti el, vagy oldhatja meg a saját problémáit, mert rád mindig számíthat.
• Hadd fejezze ki indulatait a gyereked úgy, ahogy neki tetszik. Ne irányítsd az életét; hadd irányítsa ő a tiédet!
• Kíméld a gyereket! Ne terheld még házimunkával is! Lehetőleg csinálj meg mindent helyette! Így mentes maradhat a felelősségektől, és másokat hibáztathat, ha valami nem megfelelő.
• Amikor hisztizik, vagy dührohamot kap, hagyd rá; biztosan van rá oka szegénynek! Amikor csak lehetséges, engedd, hogy az legyen, amit ő akar!
• Hidd el a hazugságait! Túl nehéz lenne kibogozni az igazságot!
• Kritizálj előtte másokat nyíltan és rendszeresen, hogy csemetéd időben felismerje: ő jobb, mint bárki más.
• Adj neki jó sok zsebpénzt, és ne várj el érte semmit.
• Dicséreteid vonatkozzanak arra, hogy milyen jól néz ki; a jellemét soha ne dicsérd!
• Ne adj át neki szilárd értékrendet, ne biztosíts számára semmilyen vallásos nevelést!

… és folytathatnám a sort.

A lényeg az, hogy itt van rád bízva egy kincs, a gyereked, és hatalmadban áll, hogy teljesen kihúzd alóla a talajt, mielőtt kilép az életbe. Rengeteg szülő teszi ezt, elsősorban azzal, amit nem tesz. Legtöbbször rosszul értelmezett kíméletből, féltésből, saját presztízsük védelme érdekében, és mert egyszerűen nem érnek rá másképp odafigyelni a gyerekükre.

Aki a gyereke minden kívánságát igyekszik teljesíti, minden kényelmetlenséget meg akar spórolni neki, házi feladatokat és emberi konfliktusokat old meg helyette, az hatalmas előnytől fosztja meg őt. Annak a lehetőségétől, hogy sikerei és kudarcai által a saját cselekedeteiért felelős személyiséggé érlelődjön, aki felnőve megtalálja és megállja a helyét a társadalomban.

Hadd találkozzon gyerekünk kihívásokkal - mi pedig kísérjük és bátorítsuk őt eközben!

Ha egyértelmű támpontokat adunk neki, korlátokat szabunk, és feltétel nélküli szeretetünkről biztosítva támogatjuk őt, életrevaló emberré fog felnőni.

források:
John MacArthur: A Crash Course in Christian Parenting
Yvonne Schwengeler: Elkényeztetés - Az élhetetlenségre vezető legbiztosabb út c. előadások