3-6 hónapos: Az együttjátszás biztonsága
2008. július 6. - Regős Judit
A baba játékai háromtól hathónapos korig
„…a szülőkkel való gyöngéd együttjátszás nagy jelentőségű a
csecsemő szellemi fejlődése szempontjából…”
- Desmond Morris
A csecsemők már egyhónapos korukra képesek felemelni hatalmas fejüket a földtől, de tartósan megtartani és forgatni csak úgy a harmadik hónap tájékán tudják. Ekkor kezdődik meg a “manipuláció”, vagyis amikor a csecsemő már képes egyes tárgyakat a kezével megfogni és magához venni.
Legtöbbször ezek a tárgyak a szájába vándorolnak, ezért ne tartsunk a csecsemő közelében olyan apró méretű dolgot, amely lenyelhető. Olyan plüssjátékot válasszunk neki, amelyiknek nincsenek apró tartozékai, pl. gombból készült szemei. Műanyag játékoknál érdemes megnézni, hogy nincs-e érdes felületük, amelyek megsérthetik a bőrét. Ne legyen oldható festék, vagy ragasztó sem rajtuk, amelyek a baba szervezetébe juthatnak, és akár mérgezést is okozhatnak.
Megfelelő játékok, ajándék-ötletek a 3-6 hónapos babának
- színes, sokféle formájú, lenyelhető tartozékok nélküli plüssjátékok
- érdes élek nélküli, könnyen megfogható, rágható műanyag játékok
- csörgők
- ütésre szokatlan (de nem ijesztő) hangot adó játékok
- izgalmas tapintású játékok, pl. textil babakönyvek
- kézzel, vagy lábbal elérhető magasságba akasztott, ütésre, rúgásra hangot adó játékok
- kézzel elérhető távolságba akasztott, ütögethető színes léggömb
- játszószőnyeg
- babahinta
Ha sikerült megtalálnunk a megfelelő minőségű játékot, akkor még a mennyiségre is oda kell figyelünk. Nem jó, ha egyszerre túl sok játékkal halmozzuk el Szemünk Fényét, mert a bőség zavarában nem fogja tudni, hogy mihez nyúljon. Jobb, ha egy-egy alkalommal csak egy-két játékkal ismerkedik, mert így jobban tud összpontosítani, és így a játék is nagyobb örömet nyújt neki.
Tapasztalatom szerint a szülők sokszor azért halmozzák el gyermekeiket - nem egyszer az életkoruknak nem megfelelő - játékokkal, mert azokkal igazából ők szeretetnének játszani. Nincs ezzel semmi baj, de jó ezt időben felismerni, és egy picit türelemmel lenni, amíg a gyermekünk eléri a kiszemelt játék értékeléséhez megfelelő kort. Akkor aztán bátran együtt lehet játszani vele.
A kisbaba azt a játékot élvezi a legjobban, amelyben a legkisebb erőfeszítéssel a legnagyobb hatást tudja elérni (már ő is ember). Rájön, hogy egy-egy mozdulatával milyen nagy hatást tud elérni, ezáltal nagyobbnak, és erősebbnek érezheti magát. Ez a „hatalomittasság” végigkíséri a kicsik játékait.
Három hónapos korban a csörgőrázás hihetetlen izgalmakat tartogat a csecsemő számára. Kis kezével megmozgatja a játékot, az pedig hangosan szól. Minden vonzó számára, ami véletlen ütésre szokatlan hangot ad: sípol, brekeg, vagy „sihuhúzik”.
Fokozhatjuk kisbabánk élvezetét, ha annak a hangot adó valaminek izgalmas tapintása is van. Ilyenek pl. a különféle babakönyvek, amelyeknek lapjai más-más anyagból vannak. A kisbaba szájába is veheti őket, mert a legtöbb ilyen könyv mosható. Ezen kívül sokáig lehet velük játszani, hiszen más-más korban mást és mást fedez fel bennük a gyermek. Amíg pici, inkább csak ízlelgeti, tapintgatja, rázogatja, később azonban már felfedezi benne a színes képeket is, és funkciójának megfelelően lapozgatja.
A kisbabák már nagyon hamar felismerik az emberi arcot, ezért szeretik azokat a játékokat is, amelyek valamilyen elnagyolt emberi arcot (bohóc, manó stb.) ábrázolnak. Hosszasan tudják fürkészni a barátságos arcokat. A kisbabákat lenyűgözi a gömbforma is. Érzéki örömmel képesek a fejük fölé akasztott gömbformát lökdösni. Ez valószínűleg abból adódik, hogy ez a forma emlékezteti őket a számukra éltető táplálékot adó anyai mellre. De egy egyszerű, színes léggömb lökdösése is hosszú ideig leköti a kisbabák figyelmét, izgalmas számukra, hiszen, ha meglökik a lufit, akkor az a mozdulat erejéhez képest nagyobb mértékben mozdul el.
A játszó és tornáztató szőnyeg remek terep egy kis hancúrozásra, de a játék kiválasztásánál mindig legyünk tekintettel gyermekünk egyéni fejlődési menetére. Hat hónapos korára sok kisbaba elkezd kúszni, és keze - lába segítségével már képes a kismértékű helyváltoztatásra is. De akad olyan Pici is, aki éppen csak megfordul. Ezért tegyük mindig a játékot a gyermek keze ügyébe, mert elég frusztráló érzés lehet az, amikor szeretne valamit elérni, de még nem képes rá.
Ne felejtsük el azonban, hogy a csecsemőknek a szülővel való játékos együttlét okozza a legnagyobb örömet. Ezért igyekezzünk inkább bevonni ezeket a játékokat, a „kukucsolás”, vagy a „vicces fintor” illetve más egyéb világszerte ismert klasszikus szülő és gyermek által játszott közös mókába. Például úgy, hogy fogunk egy babát, és elbújunk a háta mögött, aztán hirtelen előbukkanunk, így a baba feje hirtelen „mamifejjé” változik. Vagy tegyük plüssfigurát a fejünkre, és úgy vágjunk vicces arcokat, ily módon csinálva bohócot magunkból gyermekünk szórakozásáért.
Amint a kicsi felismeri az anyai, vagy apai arcot, nagy örömét leli benne, ha ez az ismeős arc egy picit megváltozik, mondjuk mókás grimaszt vág. Élvezi a változást, ugyanakkor megnyugtatja az ismerős és barátságis arc jelenléte. Ugyanezért szeretik a szintén hagyományos „testi játékokat”. Ilyen a levegőbe reptetés, vagy a dögönyözés. Egy kicsit megijednek a hirtelen testváltoztatástól, de aztán újra gyorsan visszaáll a rend. Így a gyermeknek módja nyílik biztonságos körülmények között ismerkedni saját érzéseivel és az őt körülvevő világgal. A babáknak nagyon korán örömük telik a ritmikus mondókákban, dalokban. Értelmüket még nem értik ugyan, de a ritmus és a hangzás, valamint a meghitt környezet, ahogy anya vagy apa ringatják közben, nagyon élvezetessé teszik számukra ezeket az együttléteket.
A csecsemő akkor sem tétlenkedik, ha egyedül hagyják, és esetleg még játék sincs a közelében. Ilyenkor hosszan vizsgálgatja saját kezét. Nézegeti, szájához veszi. Megpróbálja egyszerre betömni a szájába, majd ugyanezt kipróbálja a lábával is. Felfedezi a szobában lévő fény-árnyék viszonyokat. Nagyon szeretik. pl. az éjjeli lámpák plafonra vetődő fényét nézni, vagy az ablakon beszűrődő napcsíkban táncoló apró porszemeket. Érdemes egyszer belehelyezkedni a kisbaba látóterébe, akár úgy is, hogy mellé fekszünk a kiságyba. Meglepő élmények fognak minket érni. Lenyűgöző, hogy mennyire érdekes és izgalmas lehet egy kisbaba számára a kisszoba világa. Ugyanakkor mindez az izgalom csak a szülő jelenlétében, vagy elérhető távolságában válik biztonságossá a csecsemők számára. Ahhoz, hogy a gyermek el merjen indulni a világ felfedezésére, szüksége van erre a biztonságra.

Kriszta, nagyon klasz ez a Krisztamami, elvezem a bongeszest rajta, s az info hasznos. Koszi! Enn