Önbecsülésünk pillérei

Egyedülálló szülőként sok valódi, jogos, alapvető emberi szükséglet nincs betöltve az életünkben. Ilyen pl. a biztonságot adó tudat, hogy van, akihez tartozom; társam, aki olyannak ismer, szeret és fogad el, amilyen vagyok. Óriási űrt, bizonytalanságot jelent, (gyerekkel különösen), hogy már nem tartozom úgy valakihez, ahogy valaha igen. Ilyen annak a tudata is, hogy rendben vagyok (elég jó vagyok, méltó vagyok mások megbecsülésére). Ha az, akivel összekötöttük az életünket, aki a legjobban ismert, nem akar velünk élni, súlyos sérülést szenved az önértékelésünk. Hatalmas a kudarcélmény. Szükségünk van az önbizalomnak arra az érzésére is, hogy meg tudom csinálni azt, amibe belevágtam. Ez a reménységgel és bátorsággal eltöltő bizakodó hozzáállás szükséges ahhoz, hogy sikeresen oldjuk meg a feladatainkat, előre örüljünk a ránk váró lehetőségeknek. E lelkierő viszont a problémák megoldásában eddig tapasztalt sikerekből táplálkozik. Súlyos érvágás a bukás egy olyan fontos téren, mint pl. a párkapcsolat. Olvasd tovább »

Boldog életre való nevelés egyedülálló szülőként

Gyakori hiba, különösen azoknál a magukra maradt nőknél (de férfiak is vannak ilyenek szép számmal), akiknek egyetlen szeme fénye most már a gyerek, hogy szinte direkt tartják vissza gyerekeiket az önállósodástól.

Ha már képes arra, hogy megkösse egyedül a cipőfűzőjét, csak még lassan, ügyetlenül és nehezen megy: ne kösd meg neki! Ha fel tud öltözni, ne öltöztesd fel. Ha meg tudja mosni a haját, ne mosd meg neki! Ha tud egyedül közlekedni, ne te vidd mindenhova. Az egészséges kompetenciatudat kialakulásához szükség van arra, hogy a gyerek minden olyasmit saját maga tehessen meg az ellátásában, amit már meg tud tenni. Ne segíts neki folyton!

Hanem? Olvasd tovább »

Ne engedd, hogy a gyereked felhasználja ellened a bűntudatodat

Természetes, hogy gyerekeink a gyönge pontunkon tartanak erőpróbát. Tudniuk kell, megbírja-e őket a híd.

Ahhoz, hogy bármilyen körülmények között sikeres szülő legyél, szembe kell nézned jogos aggodalmaiddal. Igen, nem tudsz neki mindent megadni. Igen, valószínűleg másképp is csinálhattad volna; lehet, hogy a te hibád is, ha nehéz helyzetben vagytok.

Ha feldolgoztad, helyre tetted magadban, amit rosszul csináltál, akkor nem lehet téged ennél fogva manipulálni. Mivel feladatod van, nem engedhted meg magadnak azt a luxust, hogy korábbi hibás döntéseiden depressziózva tovább büntesd magad. Olvasd tovább »

Családi életre való felkészítés egyedülálló szülőként

Az egészséges érzelmi fejlődéshez, az emberi kapcsolatok tanulásásához két szülőre van szükség, akik különböznek egymástól, akiknek valóságos kapcsolata van tartalmakkal, szeretettel, gondokkal és megoldásokkal. A család az a hely, ahol meg lehet tanulni, mi a szeretet, az egymásra való odafigyelés, a konfliktuskezelés és a megbocsátás. A családban lehet tanulni a férfi - női szerepekről is.

Lépten-nyomon halljuk ezeket. Az egyszülős család előtt zárva ez a kapu? Hogy lesznek a gyerekeink alkalmasak a családi életre?

Ne add fel! Kompenzálj! Olvasd tovább »

A saját életére készítsd

Szúnyog mama, bögöly papa

Különösen szörnyű, amikor két különvált szülő egyszerre szívja a gyerek vérét. Két éhes és frusztrált vérszívó falatozik a kicsi gyereken, aki biztonságot és oltalmat vár tőlük, és akinek boldog gyerekkorra és nevelésre van szüksége. Szülői szeretet címén ne a gyerek vérét szívd! Olvasd tovább »

Nevelés egyedülálló szülőként - A boldogság hajkurászása helyett

A boldogság nem úticél, hanem utazóstílus.

Ugye nem gondolod, hogy véged van, és most már kutya kötelességed boldogtalan áldozatként elmorzsolnod hátralévő, felelősséggel terhelt, igazságtalanul kifosztott, szomorú életedet? Sebzett vagy, és sebezhetőbb vagy, mint amilyen lenni szoktál. Fel kell dolgoznod a múltat. Ez feladat, feltétel a továbbiakhoz. Olvasd tovább »

Nevelés egyedülálló szülőként - Nyöszörgő púpok, hős amazonok

Ne támaszkodj a gyerekeidre!

A gyerekeiket egyedül nevelő apák és anyák közül sajnos túl sokan esnek abba a hibába, hogy elkezdenek a gyerekeiknek élni. Nekik ez jó, mert életüket nemes cél érdekében áldozzák fel, és ettől jobban érzik magukat. A gyerekek viszont mindig megsínylik ezt a szülői magatartást, ezért észre kell vennünk magunkban, és változtatnunk kell rajta. az ilyen szülő azt hiszi, hogy sokat ad, de valójában érzelmileg a gyerekére támaszkodik ahelyett, hogy felnőttként ő nyújtana neki szilárd, biztos alapot és vezetést. Súlyosan akadályozhatod gyerekeid fejlődését, mert odaadó “szereteteddel” megfojtod őket! Mielőtt beleveted magad a gyermekéért élő, neki egyszemélyben mindent megadó tökéletes szülő rémes szerepébe, gondolkozz kicsit józanul, és törekedj először arra, hogy megtaláld a saját lelki egyensúlyodat. A gyerekedet véletlenül sem használd kapaszkodóként, ezt azért hangsúlyozom, mert természetes dolog belecsusszanni ebbe a hibába, és ezzel ronthatod el a leginkább gyermeked életét. Olvasd tovább »

Nevelés egyedülálló szülőként - Alkalmas vagyok?

“A szenvedés: az a tied, amit nem akarsz,
vagy azt akarod, ami nem a tied.”
- Elisabeth Eliot

A jó nevelés szilárd alapokon az életre készíti fel a gyerekeket.

Lehetek-e egyáltalán alkalmas eszköz erre egyedül?

Egyedülálló szülők a legkülönbözőbb egyéni háttérrel lehetünk.

Van, akinek meghalt a szeretett társa. Vannak, akik elváltak. Nem sikerült a legfontosabb kapcsolatuk, és beárnyékolja lelküket a kudarc. Van, aki kapcsolatban él ugyan, de mégis egyedülálló szülő, mert rámarad a gyerekek nevelése. A meg nem szűnő gondok fájdalma is marad, halmozódik. Olvasd tovább »