Abigél, a nem mindennapi nő

Érdekes ez a történet Abigélről és Dávidról (1 Sámuel 25).

Micsoda nagyszerű nő volt Abigél! De a korlátolt férje nem sokra tartotta. Bezzeg, amikor Dávid meglátta, rögtön beleszeretett. Legalábbis észrevette, megtetszett neki, megjegyezte magának. Volt rá szeme, hogy felismerje: nem mindennapi ez a nő. Olvasd tovább »

Tánti és az elrejtett ajándékok

Élvezhetem az életet, amit Isten adott! Szabad vagyok arra, hogy meggazdagítsam az életemet sok mindennel, ami tetszik, ami jó, élvezetes, kellemes, érdekes, ami által kiegyensúlyozottabb, örömtelibb és tartalmasabb leszek.

Az élet tele van Isten meglepetéseivel, mindenhova ajándékokat rejt el nekem. Olyanok az ajándékai, mint a Tánti piros tojásai. Csak meg kell őket találni. Olvasd tovább »

Nem falazhatják el előled az életet

Jerikó falai is leomlottak. (Józsué 6)

A zsidóknak nem kellett faltörő kosokat eszkábálniuk Jerikó ostroma előtt. Nem kellettek ágyúk, tankok, bombák. Isten azt mondta nekik: Ne a hatalmas, bevehetetlen falakat nézzétek! Ez itt egy építészeti remekmű, soha nem bírnátok el vele. Még évszázadokig állhatna itt. Csak lépkedjetek, és imádkozzatok! Olvasd tovább »

Nincs benne “építő kritika”

“Vidámíts meg újra szabadításoddal!” (51. Zsoltár, 14. vers)

Miután Jézust megfeszítették, a tanítványok szorongva kuksoltak a szobában. A veszteségükön búsongtak. Együtt depresszióztak. Csöndben voltak, kulturáltan viselkedtek. Egészen megbénította őket a félelem. Volt rá okuk. Veszélyben voltak, és hatalmas veszteség érte őket. Legalábbis ennyit fogtak fel abból, ami történt. Ez volt az ő kis szubjektív valóságuk. Nem hihetetlen? A megváltás véghezvitele idején! Amit Jézus még mondott nekik, az nem tűnt olyan lényegesnek, hogy emlékezzenek rá. Olvasd tovább »

Kérdések magadhoz: 5. Céljaidról, jövődről

Önismeret, életrendezés - 5. kérdéssor: MEGINT TE MAGAD - CÉLOK, JELEN ÉS JÖVŐ

A válaszadást lehetőleg kezdd az első kérdéssorral (a számozás az előző kérdéssor folytatása)

Ez itt az utolsó életrendező kérdéssor. Az eddig végiggondoltak alapján:

133. Milyen szilárd talajt találsz az életedben, amire építkezhetsz? (Miben, kiben bízhatsz meg minden körülmények között? Hol vannak a kipróbált, teherbíró, megbízható, stabil erőforrásaid? Kire, mire számíthatsz, támaszkodhatsz?)

134. Ismersz-e olyan szeretetet, amely nem ingadozik, amikor te ingadozol? Van-e részed olyan szeretetben, amelynek az elvesztésétől nem kell tartanod?

135. Mennyire vagy szeretett ember? Olvasd tovább »

Kérdések magadhoz: 4. Munkádról, életpályádról

Önismeret, életrendezés - 4. kérdéssor: MUNKÁD, PÁLYÁD

A válaszadást lehetőleg kezdd az első kérdéssorral (a számozás az előző kérdéssor folytatása)

113. Vannak-e elveid a munkavégzéssel kapcsolatban; ha igen, mielyek azok?

114. Megvalósítod ezeket a munkád során?

115. Képességeid hány százalékára van szükség ahhoz, hogy jól végezd jelenlegi munkádat? Olvasd tovább »

Kérdések magadhoz: 3. Párkapcsolatodról, felnőtt családodról

Önismeret, életrendezés - 3. kérdéssor: PÁRKAPCSOLATOD, FELNŐTT CSALÁDOD

A válaszadást lehetőleg kezdd az első kérdéssorral (a számozás az előző kérdéssor folytatása)

66. A felnőttkorod kezdetén milyen párkapcsolatra, családra vágytál?

67. Ehhez képest most milyennek látod a párkapcsolatodat (házasságodat), és a saját “felnőtt” családodat (ha már van)?

68. Ha nem megy jól valami a kapcsolatodban, vagy felnőtt családodban, a lelked mélyén inkább magadat hibáztatod (pl. “Nem igyekeztem eléggé…”), vagy inkább valaki mást? Olvasd tovább »

Kérdések magadhoz: 2. Gyerekkorodról

A gyerekkor realitásaira muszáj rádöbbenni ahhoz, hogy valóban felnőtté, egész emberré váljunk, és újra megtelhessen a szeretettankunk.

Életrendezés - 2. kérdéssor: GYEREKKOROD

A válaszadást lehetőleg kezdd az első kérdéssorral (a számozás az előző kérdéssor folytatása)

29. Milyen érzés visszagondolni a gyerekkorodra?

30. Hogy bántak veled a szüleid?

31. Jellemezd a szüleidet (csak jelzők felsorolásával):

• Apukám …. ember.
• Anyukám …. ember.

Olvasd tovább »

Önismeret, életrendezés - Kérdések magadhoz: 1. Magadról

Ha nehéz életszakaszban vagy, és fontos döntés előtt állsz, vagy csak el akarsz magadon igazodni, rendet szeretnél teremteni az életedben, javaslom, hogy írd le magadnak a válaszokat ezekre a kérdésekre. Ha komolyan veszed, nem lesz könnyű, de a végén világosabban fogod látni, merre kell menned.

Életrendezés - 1. kérdéssor: TE MAGAD

1. Boldog embernek mondanád magad?

2. Fontos, szükséges ember vagy? Mi történne a világgal, ha most hirtelen meghalnál? Kiknek a világát érintené ez leginkább, és hogyan?

3. A közelmúltban milyen véleményeket hallottál magadról a környezetedből, amikre emlékszel? Mit gondolsz ezekről a véleményekről? Olvasd tovább »

Tönkreteheti az életedet?

Olyan ember van melletted, aki - ha javító szándékkal is - pusztít a kritikáival? Ha még igaza is van néhány dologban, annál rosszabb. Tönkreteszi az életedet az, akivel meg akartad osztani? Tőled függ, hogy a mélybe tud-e rántani, vagy sem. Attól függ, hogy vele vagy-e körülzárva, hogy az ő pici edényében úszkálsz-e, hogy ő-e számodra az egész világ, vagy sem. Olvasd tovább »

Anna, aki kiöntötte Istennek a szívét

Sámuel próféta anyja, Anna elég kilátástalan családi helyzetben élt (1 Sámuel 1:1-18). Okkal maradhatott volna elégedetlen egész életében. Második feleség volt egy kétnejű házasságban. A másik nő állandóan az orra alá dörgölte a hibáit. Megalázta, bántotta. Nagyon undok volt vele. Nem volt benne semmi együttérzés, könyörület. Anna biztosan úgy érezte: “Elpusztít engem ez a nő. Napról napra rágja az életemet, úgy érzem, nem bírom tovább.” Mégis együtt kellett élnie vele. Olvasd tovább »

Nem jó az embernek egyedül

Egy érző szívű és szükségben szenvedő ember élete annyira le tud szűkülni, hogy néha már csak egy-egy másik emberből áll. Különösen mi, nők vagyunk erre hajlamosak, ha nem vigyázunk. Nagyon kicsi lesz a világunk. Legalább nézzünk körül a zsákutcában, és állapítsuk meg, mibe vagyunk bezárva.

Mi szorít korlátok közé? Lehet, hogy az a homályos érzés, az a tévhit, hogy egy “tökéletes másik ember” esetleg még kielégíthetné az éhségemet, a szomjúságomat. Benne megtalálhatnám azt, amire szükségem van. Mert hiszem, tudni vélem, hogy benne megvan mindaz, ami kell nekem. De ez nem igaz. Talán mindaz, amiről álmodom, de nem mindaz, amire szükségem van. Olvasd tovább »

Szokásos csapdák

51. Zsoltár - Dávid bűnbánó zsoltára, miután elrontotta a dolgot Betsabéval. Dávid is zsákutcába került, körül volt zárva. Körülfogták a sebei (lelki sérülései, amelyeket gyerek kora óta magával cipelt, amik meghatározták az énképét és gyöngévé tették a nőkkel kapcsolatban), a bűnei, és a feddés, amit Istentől kapott (Nátán próféta jól kiosztotta). Akkora fal volt előtte, amit nem tudott megmászni, amin nem tudott lyukat fúrni. Nem volt más ötlete, nem tudott már mit csinálni. És akkor felnézett Istenre. Olvasd tovább »

A zsákutca nem rossz hely

Az érckígyós történetet olvasom (4 Mózes 21:4-10).
“Útközben elfogyott a nép türelme, és így beszélt a nép Isten és Mózes ellen: Miért hoztatok el bennünket Egyiptomból? Azért, hogy meghaljunk a pusztában? Hiszen nincs kenyér és nincs víz, szívből utáljuk ezt a hitvány eledelt. Ezért mérgeskígyókat küldött az ÚR a népre, és azok megmarták a népet, úgyhogy sok izráeli meghalt. Ekkor odament a nép Mózeshez, és ezt mondta: Vétkeztünk, mert az ÚR ellen és ellened szóltunk. Imádkozz az ÚRhoz, hogy távolítsa el rólunk a kígyókat! És imádkozott Mózes a népért. Az ÚR pedig ezt mondta Mózesnek: Csinálj egy rézkígyót, és tűzd rá egy póznára. Mindenki, akit megmart a kígyó, életben marad, ha föltekint arra. Mózes tehát csinált egy rézkígyót, és föltűzte egy póznára. Ha azután megmart valakit a kígyó, és föltekintett a rézkígyóra, életben maradt. Azután elindultak Izráel fiai, és tábort ütöttek Óbótban.”

Aki a sebeivel, a kígyómarással foglalkozott, az bele is halt. Aki az érckígyóra ()Jézus keresztjének az előképére) nézett, az menekült meg. Olvasd tovább »

Kisnövésű aranyhal

A kisnövésű aranyhal egyedül úszkál körbe-körbe. Meglátja magát az akváriumüvegben, és megállapítja: “Ez vagyok. Ez a kicsi vagyok én.” És tényleg olyan kicsi. Reálisan látja magát. Nem tudja, hogy csak egy ugrás, és elkezdhet növekedni.

Amit lát, bár a látható valóság tükörképe, mégis hamis. Az igazi természete most már nem ilyen kicsi. Szenved a kicsi edényben, nem az az ő helye. Olvasd tovább »

Talán csak egy tükör

Isten mindig kifejezi valahogy a szeretetét. Nem akarja, hogy szeretettjei kis edényben kuksoljanak.

Ha nem emeled elég magasra a tekintetedet, hogy Őt magát meglásd, lehet, hogy váratlanul küld valakit, aki akkor is akar téged szeretni, ha azt hiszed, hogy nincs már rá szükséged. Vagy feladatot ad, szolgálatot; megmutatja, hogy tenned kéne valamit; többet, mint amit most izomerőből könnyen megy. Olvasd tovább »

Életed kalandregénye

Elég neked Isten? Elég vagy magadnak?

Azt hiszem, ha az életben, és a kapcsolataidban boldog akarsz lenni, erre a két kérdésre kell tudnod igennel válaszolni. A többi áldás talán csak ráadás. Mindenképpen élvezni fogod az életet, akárhogy is alakul az életed regénye.

Bárhová mész, gazdagabbá fogod tenni azt a helyet. Áldás lehetsz az emberek, a családod életében. Kincs van benned elrejtve. Valaki, egy gazdag és tökéletes valaki mindent odaadott, hogy az Övé lehess. Szerencsés fickó, aki rajta kívül még fölfedez. Megízlelheti az életet, ami benned van. Olvasd tovább »

Kígyómarás

Nagyon fájhatott az a kígyómarás a zsidóknak (érckígyós történet: 4 Mózes 21). Nem tudtak róla egy percre sem megfeledkezni, annyira éghetett. Rosszul voltak tőle. Nem volt erejük járni sem. Ők is feküdtek a földön. Nem tudták magukat meggyógyítani. A vérükben ott keringett a méreg, teljesen átjárta őket. Ez volt az igazság. Az igazság egy része. Aki csak ezt látta, az bele is halt.

De volt valami, ami nagyobb és erősebb volt azoknak a szemében, akik végül is túlélték ezt a sebet. Olvasd tovább »

Ha szeretsz, sebezhető vagy

Állítólag, ha az aranyhalat kis edényben tartják, kicsi marad. Ha átteszik egy nagyobb akváriumba, valamivel nagyobbra nő. Ha nagyon nagy helyen tartják, akkorára is megnőhet, mint egy ponty.

Hihetetlen, hogy az érzelmeim időnként milyen kicsi edényben tudnak engem is tartani. Olvasd tovább »

Ne hagyd, hogy szűk legyen a világod!

Isten embernek teremtett, és embereken keresztül is közel tud jönni hozzám. Érdekes, amit Pál a Korinthusiaknak írt: “Szánk megnyílt, szívünk kitárult előttetek, korinthusiak. Nem a mi szívünkben van kevés hely számotokra, hanem a ti szívetekben van kevés hely számunkra. Viszonzásul pedig, mint gyermekeimhez szólok: tárjátok ki ti is szíveteket.” (2 Korinthus 6:11-13)

Szűk volt a szívük, kicsi volt a világuk ezeknek az embereknek. Hiába kaptak önzetlen odaadást, szeretetet Páltól, nem tudták felfogni, nem jutott el hozzájuk. Nem fért bele a szűk világukba. Szomorúak, frusztráltak és elégedetlenek maradtak. Olvasd tovább »

Szeretlek, miközben te Betsabét nézed

Amikor rájövök, hogy nem igazán jó, és semmiképpen nem elég, amim van, úgy érzem magam, mint aki egy falhoz érkezett. Tudom, hogy nem jó így, de nem találom a megoldást. Amikor sok minden “összejön” az életemben, körül nézek és azt látom, hogy zsákutcába vezetett az utam. Koppanok a falnál, legalábbis megtorpanok… és kénytelen vagyok megállni és kiutat keresni. A fal kemény, könyörtelen. Butaság rugdosni. Eltörhet a lábujjam. Az nagyon fáj, bosszantó, és nem vezet eredményre. Olvasd tovább »

Akit nem jól szerettek

Dávid király Isten felkentje volt. Sok mindent vitt véghez. Jó király volt, remek harcos és hadvezér, tehetséges költő, jó zenész. Erős volt, bátor és sokoldalú. Sikeres volt és gazdag. Értett ahhoz, amit csinált. Volt mire büszkének lennie, volt mit felmutatnia. Sokat tett le az asztalra. Férfias volt, ügyes, híres és népszerű. Minden oka megvolt rá, hogy igazán elégedett legyen magával. A neve pedig azt jelentette: Isten szeretettje.

Mégis boldogtalan volt. Valami fájó űrt érzett a lelkében. Olvasd tovább »

Erkölcsös nyúl (C. S. Lewis nyomán)

“A tisztességes élet silány dolog ahhoz képest, amire valójában születtünk.”
- C. S. Lewis

Miért van az, hogy az ember annyira szeretné megosztani legbennsőbb és legigazibb meztelen önmagát? Primitív, bűnös önzőség, önszeretet? Vagy az önmegosztás, a közösség, az örökké hajszolt és örökké lehetetlen eggyéválás felé tett kísérlet? Olvasd tovább »

Feltámadás

Amikor végre kitörhetett, a rengés vad dühvel rázta meg a földet. Az utak megrepedtek, a sírok megnyíltak. A föld kérge megcsavarodott. Fülsiketítő volt a recsegés. A tobzódó erők e kaotikus játéka
közben jelent meg első napsugár.

A sziklába vájt sírkamra is vadul rázkódott. A bent heverő, vértől mocskos testet mintha valami földöntúli erő vette volna birtokába. Mozdulatlan tagjaiban minden idők legádázabb küzdelme tombolt. A kereszten odaveszett halál utolsó erejével még mindig kétségbeesetten markolta áldozatát. Olvasd tovább »

Mit jelent, hogy “megbocsátok”?

Megbocsátani annyit jelent, hogy függetlenül attól, ő mit tett, mit mondott, vagy mit hanyagolt el; nem akarom vele megszakítani a kapcsolatot, ezért megbocsátok neki. Szabad elhatározással őt továbbra is ingyenesen szeretem.

A megbocsátás akarati elhatározás a szeretetkapcsolat folytatása érdekében. Ha megvan bennem ez a szabad elhatározás, tudok érte imádkozni, nem akarok neki semmi rosszat, beszélni is tudok vele továbbra is, még akkor is, ha ő haragot mutat. Bocsánatot tudok kérni, még akkor is, ha azt érzem, hogy nekem volt igazam. Meg tudom mondani, hogy sajnálom az összeütközést, a részemről is elhangzott szeretetlen kifejezéseket. Olvasd tovább »

Isten zsebében

…néha nem is tudom, mikor imádkozom, mikor nem, mert hol van a határ az imádkozás, és az Isten ruhaujjába kapaszkodva lebegés között? Kapaszkodom, kapaszkodom, leesem, és akkor derül ki, hogy ott vagyok a zsebében. Akkor meg miért is nekem más biztonság?