Tánti és az elrejtett ajándékok

Élvezhetem az életet, amit Isten adott! Szabad vagyok arra, hogy meggazdagítsam az életemet sok mindennel, ami tetszik, ami jó, élvezetes, kellemes, érdekes, ami által kiegyensúlyozottabb, örömtelibb és tartalmasabb leszek.

Az élet tele van Isten meglepetéseivel, mindenhova ajándékokat rejt el nekem. Olyanok az ajándékai, mint a Tánti piros tojásai. Csak meg kell őket találni.

Annak idején német óvodába jártam. Ez valójában azt jelentette, hogy egy idős német néni vigyázott ránk a lakásában. Tánti olyan volt számunkra, mint egy jóságos nagymama. Hatan-heten voltunk a csoportjában. Magas volt és nagyon törődött magával. Festette a haját és a száját, elegáns volt a szemüvege, finom az illata. Öreg volt és szigorú, de meleg szívű. Nagyon rossz szeme volt (pár évvel később meg is vakult), mégis kézben tudott minket tartani, volt tekintélye. Amikor levitt minket a parkba levegőzni, mindannyian egy-egy ujját fogtuk az úttesten.

Játékosan és fáradhatatlanul töltögette agyunkba a német szavakat.

Mesélt a gyerekkoráról is. Ma is előttem van a kisváros, ahol elképzeléseim szerint fiatal korában lakott, a szűk utcák, a kanyargós homlokzatú erkélyes házak osztásos ablakokkal. A terméskő lépcső, a vadregényes kert, ahol csipkés szoknyás kislányok labdáznak, porcelánfejű babákkal piknikeznek kockás takarón… Ilyen hangulata volt a Tántinak.

Húsvétkor pedig piros műanyag tojásokat töltött meg mindenféle kis ajándékokkal. Ez maga volt a tökéletes meglepetés. A piros tojásokat eldugta a szobájában a párnák mögé, bútorok alá, vázába, cipőbe, a konyhaszekrénybe… zsúfolt kis lakásának titkos zugai piros tojásokat rejtegettek. Micsoda izgalom volt a tojáskeresés! Még napok, sőt, néha hetek múlva is találtunk egyet-egyet, mert a Tánti soha nem segített keresni, és azt sem mondta meg, hogy hányat dugott el.

Ilyenek Isten váratlanul felbukkanó ajándékai is. Amit ma nem találok meg, az ott lesz holnap. Az Ő meglepetései soha nem fogynak el. Olyan nagyszerű fölfedezni őket, és tudni, hogy ma is gondolt rám, ma is azt üzeni, hogy szeret!